2013. április 1., hétfő

~Chapter 7 - Declaration Of Love ~

Bocsi, hogy eddig nem hoztam részt, de most itt van. Nem ígérek semmit a következő rész időpontját illetően, de megígérem, hogy 7-10 napon belül biztosan lesz rész. :) De addig is jó olvasást! 
ZENE 

  Nos. Mivel nemrégiben eldöntöttem (de utálok embereket tárgynéven szólítani), kit választok, ezért Liammel kezdtem. Igen, muszáj volt. Amúgy meg tök mindegy, hogy melyikőjükkel kezdeném, gondolom így is úgy is elmondanák egymásnak. Mivel legjobb haverok. De bármilyen nehéz is, muszáj. Legszívesebben a pokolról küldtem volna üzenetet nekik, de mivel a pokol része nem igaz, meg üzenetben el mondani a egy srácnak, bocs, nem te vagy az igazi, az annyira nem jó ötlet. Ezt inkább meg hagyom nekik. Szóval, mint mondtam, el kell valahogy jutnom Liamhez, és bejelentenem a rossz hírt, majd ez után jöhet Niall, aki viszont részben majd ki fog csattanni az örömtől, részben meg egy kicsit szomorú, mert Liammel voltam először, nem vele, meg hát a legjobb barátját dobtam, meg (ami nem valószínű) mondani fogja, hogy ő jobb nála, miért nem őt választottam, de mint már mondtam, ez nem valószínű. Így hát felülkerekedtem enyhe paranoiámon, felvettem egy normális göncöt, majd felhívtam Liamet.

-Helló! – köszönt a kagylóba.
-Szia Liam. Találkozhatnánk valahol? Mondjuk egy kis csendes helyen? – kérdeztem.
-Persze, miért ne! – egyezett bele.
-Oké, akkor menjünk mondjuk a Mac Laren’s-be. – mondtam egy (létező) random helyet, ahol nincsen sok Directioner, meg hát, nincsenek túl sokan.
-Rendben. Mikor. – kérdezte.
-Mondjuk olyan 20 perc múlva ott? – kérdeztem.
-OK. – majd elköszöntünk, és letettük a telefont. Gyorsan le szaladtam a lépcsőn, majd felvettem a cipőm, meg a kabátom, meg egy sapit, majd kilétem az ajtón. Gondoltam taxival megyek, mert hát tömegközlekedéssel tudod hova jutok el? Max a második sarokig (Pff).
  Fogtam egy taxit, majd mondtam a sofőrnek, hogy vigyen a Mac Laren’s be. Hamar odaértünk. A Mac Laren’s-nél kitett, majd odaadtam a pénzt. És bementem.
  Liam még nem volt ott, így leültem egy 2 személyes helyre, majd vártam. Liam csak 10 perc múlva jött meg. Meglepődve konstatálta, hogy itt vagyok. Leült velem szembe, majd köszönt.
-Szia. – nézett a szemembe, én meg elvesztem gyönyörű szemébe.
-Szia. – köszöntem vissza, majd vettem egy nagy levegőt, és megpróbáltam belekezdeni a mondandómba. – Szóval, azért hívtalak ide, mert szeretnék valamit mondani.
-És ezt nem lehetett telefonban, vagy a fiúk előtt elmondani? – kérdezte.
-Nem. mondtam. – Ezt nem. Ez a mondandó, olyan nagy kaliberű, amit még én magam se tudnék elképzelni, de mégis. De nem szaporítom tovább a szót, azt szeretném mondani, hogy… - itt Liam félbe szakított, majd meglepően folytatta helyettem.
-Nem fog össze jönni velem. – fejezte be helyettem, majd szomorúan egymásra néztünk.
-Sajnálom Liam, de így van. Nem tehetek róla. Nincs meg a csókunk közben az a bizsergés, amit elvárna az ember. – mondtam.
-Ez lehet meglepő, de nekem sincs. Azt hittem, hogy te vagy, vagy leszel az igazi, aki igazán megért, meg ilyenek, de nem. Én sem érzem. – vallotta be. Majd a könnyimmel küszködve felálltam, és odahúztam a székemet mellé, majd megöleltem. Ez amolyan búcsú ölelés volt. Majd megkérdeztem:
-Azért barátok lehetünk?
Persze. – mondta, majd megkérdezte – Kaphatnék egy utolsó csókot?
-Persze. – mondtam kissé nevetve, és könnyes szemmel, majd megcsókoltuk egymást. Tökéletes pillanat volt, azon kívül, hogy most szakítottam (ha mondhatjuk ezt) egy világsztárral, aki nem más, mint Liam Payne. De nem is számít ki vagy, vagy mi vagy. Csak az, hogy mennyire szereted, vagy szlengesen „bíros” az illetőt, akár öszejön/összejött vele, akár nem. Mert mindig kell egy barát. Egy olyan barát, aki olyanokat tud, vagy olyanokkal tud vigasztalni, amiket más barátaid nem tudnak. És ez a személy Liam lett. És őszintén nem bántam, hogy nem jött össze. Mert szerezhettem egy új barátot. Egy vicces, de egyben komolya barátot. És ennek nagyon örültem. Mert igaz, most össze törtem a szívét, de van egy olyan érzésem, hogy az együtt tölteni kívánt baráti idő, kárpótolni fogja őt, és „meg ragasztja” a szívét. 

5 megjegyzés:

  1. Helló!

    Kicsit talán a kövit lécci hosszabbra... :)

    Na már csak azért is, mert naon JÓÓÓ!!!:)

    VálaszTörlés
  2. Helló!
    Miért nem folytatod ezt a blogot??? :o
    Én nagyon szeretném, ha foytatnád, és nem térnél át te is a "dark"-os módra... :'(

    Léécci folytasd!!!

    VálaszTörlés
  3. folytatom, már nemsokára kint lesz az új rész! :) ma, vagy holnap, a darkosat már elkezdtem, már kint van a prológus. majd azt is írom, csak nem olyan gyakran, bár nem tudom... majd meglátom.
    Köszi hogy olvasod a blogomat! :)

    VálaszTörlés

Köszi hogy kommenteltél!
xoxo Lackóó )a blogger)