~Chapter 3 - Just Like A Domino~

   Ma kifejezetten jól esett pihenni a tegnapi nap után. De ez a nap sem lesz teljesen üres, meg unalmas, mert még tegnap Liam elhívott egy randira. Gondoltam miért ne, így elfogadtam az ajánlatát.

Reggel korábban keltem, mint ahogy szoktam, vagyis fél 8-kor. Miután kimásztam az ágyamból, odabotorkáltam a laptopomhoz, majd felnyitottam, és bekapcsoltam. Megnéztem a skypeomat. És el nem bírtam hinni amit láttam. Nem elkég hogy talákozom az 1D-vel. Nem elég, hogy meg van Liam, és Niall száma, nem elég, hogy ma Liammal randizom, nem nem elég, a hülye sors, még rátett egy lapáttal, és Niall bejelölt skypeon! Ezt nem hiszem el. Gyorsan visszajelöltem. És abban a pillanatban megjelent Niall neve előtt, hogy elérhető. Na én mindjárt lehidalok. Gondolom Niall éppen észrevette, hogy elérhető vagyok, úgyhoy gyorsan rám is írt: kajálni,

Niall: Van kedved valamikor elmenni velem valahova? Mondjuk moziba, vagy valami ilyesmit?

  Kis várakozás után, ami idő alatt próbáltam feldolgozni a fentieket, visszaírtam.

Jessica: Persze!

Niall: Remek. Akkor mondjuk ma?

  És akkor itt jött az a bizonyos pillanat, amikor hazudnom kellett Niallnak, amit nem nagyon akartam megtenni, de sajnos muszáj volt.

Jessica: Ma nem lehet, mert dolgom van.

Niall: Ez a bizonyos dolog, fontosabb, mint hogy találkozz velem randi szinten?!

Jessica: Sajnos igen. Nem lenne jó holnap?

Niall: Ha nagyon fontos az a dolog, akkor nem bánom. Holnap úgy sincs semmi programom.

Jessica: Jaj, köszi Niall!

Niall: Nincs mit…

  Majd Niall neve előtt a kis zöld nyíl, fehérre változott, ami azt jelentette, hogy kilépett. Szegénykét nagyon sajnáltam, de nem tehetek róla, hogy Liam előbb „stoppolt” le. Ezek után megpróbáltam összeszedni magamat, majd odamentem a ruhásszekrényemhez kiválasztani a ruhákat. Gyorsan felvettem a ruhadarabokat, majd lementem reggelizni. Ettem egy szalámis szendót. Miután megettem a szendvicsemet, felmentem a szobámba, és bekapcsoltam a tévét Addig is míg nem jön meg Liam, valami eltereli a figyelmemet. De amíg néztem a tévét, néha azon gondolkoztam, hogy miért pont én? Miért pont engem választott ki Liam? Egy csomó lány volt még ott, és pont engem választott. Meg azt éreztem, mikor Liammel voltam, hogy kicsit feszélyez a jelenléte. Valahogy nekem ő túl tökéletes, vagy legalábbis az akar lenni. De Niall… Igen Niall. Ő nála nem. Igaz, nagyon rövid ideje ismerem mindkettőjüket, de Niallal jobban el tudom magamat képzelni. Valahogy jobban húz magához. Mint a mágnes. Liam csak egy kisebb, de Niall jobban húz. Nekem olyan melegszívűnek tűnik. Biztosan azért, mert az Ír vendégszeretet az olyan… olyan… Nem is tudom. Olyan melegszívűek. Legalábbis én ezt hallom, olvasom. Niallel el tudom képzelni a jövőmet, ha ez a szerelem egyáltalán sokáig tartana. De az az idő biztosan nagyon jó lenne. Még mindig érzem az illatát, amit még a koncert után először éreztem. És még nagyon sokszor szeretném még érezni. Meg. Ez azért mellékes, de azért ő próbálkozott a kezdetektől. Felhúzott, de utána meg is vigasztalt. Igaz, az a vigasztalás csak egy ölelés volt, de nagyon sokat jelentett. Mert lehetett érezni, hogy jó szíve van. És szerintem ez a legfontosabb.

Az élet soha nem colt könnyű! "Nőj fel; Fogadd el!