Season 2, Chapter 1.: Anything could happen

  Sziasztok! Meghoztam az első részét a 2. évadnak. Megpróbáltam hosszúra írni, de nem teljesen sikerült, de ez csak azért látszik így, mert kicsik a betűk :D . Amúgy meg örülök, hogy rá tudtam magam venni, hogy folytassam a történetet. Azt meg remélem, hogy izgalmas- és érzelmekben dús részeket tudok majd hozni. És szeretném még egyszer megköszönni, hogy türelmesek voltatok, velem szemben. Így tehát szeretnék jó olvasást kívánni! :) zene

  

  Egy sötét szobában ébredtem, ahol csak egy lámpa volt a szoba közepén fellógatva pont felettem.  Meg akartam dörzsölni a szemem, de valami visszatartott. Magam mögé néztem, meg azt vettem észre, hogy be van kötözve a kezem. Kezdett egyre ijesztőbbé válni a szituáció. Ekkor kinyílt egy ajtó, amint belépett valaki. Lassú léptekkel közeledett felém az ismeretlen személy, majd mikor pontosan velem szembe került meg tudtam nézni az arcát. Mikor ránéztem lesokkolt a látvány. Nem más állt előttem, mint Niall. Kitágult pupillákkal meredtem rá. Egy teljes percig sokkos állapotban voltam, majd sikerült kipréselnem magamból egy kérdést:

-  Mit keresünk itt? – kérdeztem félénken. Erre nem válaszolt, csak elővett egy mappát majd kinyitotta. Elkezdett benne lapozni, majd felmutatott egy képet. Én voltam rajta. Éppen vásárlás közben voltam még New Yorkban. Nem tudtam mit kellene látnom a képen, szóval megkrdeztem:

- Ömm… Mit kellene látnom a képen? - Erre megint semmi válasz. Eltette a képet, majd elkezdett megint lapozgatni a mappában. Miközben keresett, megnéztem a mappa külsejét. Rajta volt a nevem, meg egy furcsa jel, amit még életemben nem láttam. Miközben töprengtem, hogy mit keresek itt, Niall elővett még egy képet a mappából. Ismét én voltam rajta, de most nem egyedül. Nora is rajta volt a képen. Én éppen beszéltem vele, ő meg a telefonjával bíbelődött. Emlékszem arra a napra. Azt nem tudom, hogy miért vagyunk, de arra igen, hogy egy kávézó teraszán ittuk a kávénkat. Nora a telefonján nézett valamit, én meg közben ittam a kávém, és beszéltem hozzá. Akkor olyan érzésem volt, mintha nem nagyon érdekelné a mondandóm, mert máskor mindig figyelmesen hallgatta a mondandómat, de akkor nem lehetett róla ugyan ezt elmondani. A kép olyan szögből volt fotózva, ahonnan lehetett látni Nora mobiljának kijelzőjét. Egy furcsa alkalmazás futott rajta. Fekete és kék színek keveredtek benne, különböző írások, meg miegymás, amiből egy szót se értettem. Majd Niall ezt a képet is eltette, majd végre megszólalt:

- El kell neked mondanom valamit. – kezdte. – Nem mondtam el mindent magamról. Nem az vagyok, akinek hiszel. Vagy legalábbis teljesen nem vagyok az. Te egy híres pop énekesnek ismersz, aki egy bandában énekel. De van egy másik oldalam. Egy kém vagyok. Pontosabban egy ügynök. – egy ügynök? Mi van?

- Ezt nem teljesen értem. Tehát te egy énekes ügynök vagy? – értetlenkedtem.

- Igen. De ha megengeded, akkor folytatnám. Tehát. Egy kém vagyok egy nem ismert ügynökségnél. A nevét nem árulhatom el, mert mivel titkos az ügynökség, megszegném a titoktartási ígéretemet. Szóval. Röviden annyi, hogy te csak egy csali voltál. Pontosabban egy eszköz. Hogy elkaphassunk valakit. Egy olyan személyt, aki hozzád közel áll. – aki hozzám közel áll? Ki lehet az. Elkezdtem gondolkozni, de Niall folytatta. 

– Ez a személy egy közveszélyes bűnöző. Beférkőzik az emberek életébe x időre, majd akire kell, lecsap. Egyenlőre nem lehet tudni, hogy ki lesz az áldozata, de ez az egyik ok, hogy itt vagy. Hogy biztonságban legyél. Másrészt, hogy segíts nekünk, hogy ki lesz a következő. Nem biztos hogy te leszel, de nem lehetetlen. Szóval mielőtt megbízlak, meg kell mondanom neked, hogy kiről van szó. – fejezte be a mondandóját. Ekkor eszembe jutott, hogy miért mutatott 2 képet. Az egyik Norával kapcsolatos, a másikon pedig Norával vagyok, ahol Nora éppen valami furcsa alkalmazáson pötyög. Így egy kis logika után, meg hallgatás után rájöttem ki az.

- Nora. – mondtam ki a nevet. Niall csak helyeslően bólintott egyet. Ekkor összetört bennem valami. Egy világ. Egy egész világ. A legjobb barátnőm egy gyilkos, a barátom meg egy ügynök. Akkor vajon ezért vették el azon a koncerten a telefonomat? És azért kellett Liam is? Meg a többi is? Elkezdtem a kétségbeeséstől és a szomorúságtól könnyezni, majd egyenesen bőgni. Nem hittem el a szavakat, amiket Niall mondott. Egyszerűen lehetetlen volt. Ekkor megtört bennem a nyugodtság, és elkezdtem üvölteni.

- EZ NEM LEHET!!! – üvöltöttem könnyekkel küszködve. – Ez nem…. lehet…. – nyöszörögtem egyre halkabban, mert a sírástól nem tudtam már beszélni se. Ekkor mellém állt Niall, majd átölelt.

- Nem lesz semmi baj. – nyugtatott. – Ssss- nyugtatott tovább. Legszívesebben kitéptem volna a kezemet a szorításból, és szorosan átöleltem volna. De ehelyett egy szúrást éreztem a nyakamon, majd egyre sötétebb lett. Niall egyre gyengébben ölelt, majd eszméletemet vesztettem.